Martos Gábor
A MŰVÉSZET PERSPEKTÍVÁI
Szegedi Csaba amerikai képeiről
...A perspektíva felfedezése lehetővé teszi, hogy a valósághoz hasonlóan közvetlenül lássuk, milyen messze vannak a tárgyak a nézőtől és egymástól” – írja Brunelleschi találmányára utalva a bevezetőben is már idézett Danto. A térábrázolás iránt elkötelezett Szegedi Csaba amerikai képein pedig mintha pontosan az egykori itáliai mester által megtalált utat járná be, csak éppen visszafelé: egyre inkább kétdimenziós (szín)foltokká „lapítja vissza” New York-i háromdimenziós tereit. Hiszen ahogyan ő maga is fogalmaz: „Az absztrakció lehetővé teszi, hogy a kép (alapvetően színes festék egy bizonyos rendszerben felhordva a képfelületre) a kreatív folyamatnak és saját törvényeinek megfelelően jöjjön létre, amikor is a kép mint kép születik, az általa keltett szabad asszociációk, impresszív és expresszív hatások a kompozíció struktúrájában gyökereznek”. Szegedit tehát nem a valóság látványának minél tökéletesebb visszaadása érdekli (meg tudná ő bízvást mindezt festeni úgy is), hanem a „kép mint kép”, a „kompozíció struktúrája” – vagyis a művészet...